Ahhoz, hogy megérthessük korunk környezeti ártalmainak jelentőségét, érdemes összehasonlítani azok egészségkárosító hatását jól ismert és rettegett katasztrófák utóhatásaival. Egy 2007-ben megjelent tanulmány összehasonlította a légszennyezés, passzív dohányzás és a túlsúly egészségkárosító hatását a csernobili, hirosimai és nagaszakii atomrobbanás hossz távú egészségromboló következményeivel. A tanulmány eredményei döbbenetesek:
A Csernobil körül, a tiltott zónában élők és más túlélők sugárzásból eredő súlyos következményekkel járó egészségkárosodásának valószínűsége kisebb, mint azoknál az embereknél az egészségkárosodás-valószínűsége, akik a nagyvárosok levegőszennyezésének vagy dohányfüstnek vannak kitéve. Az összehasonlítás megállja a helyét a Japánban törtét atomrobbantásokkal is:
A Hirosimában és Nagaszakiban történt atomrobbantás egészségkárosító hatásából következő átlagos élettartam csökkenés a túlélők között kisebb, mint az az átlagos élettartam csökkenés, amelyet a túlsúly, vagy az aktív dohányzás okozhat.
Összefoglalva: A passzív és az aktív dohányzás, a légszennyezés és a túlsúly egyenként is legalább annyival csökkenti az élettartamot, mintha az érintettek az ismert atomrobbanások túlélői lennének.
Az összehasonlítás statisztikai eszközökkel rávilágít túlélési esélyeinkre abban a környezetben, amelyben élünk. Meg kell jegyeznünk, hogy az említett három rizikófaktoron kívül még számos más tényező is csökkentheti várható élettartamunkat, mind lakóhelyünkön, mind munkahelyünkön. Például egy norvég felmérés szerint a magasfeszültségű távvezetékek közelében lakó nők között az emlődaganatok valószínűsége 60%-al nőhet. Jelentős lehet a munkahelyi ártalmak egészségkárosító hatása is. A cipőiparban foglalkoztatottaknál főleg a bőr por hatására az orrüregi és tüdő daganatok kialakulásának valószínűsége nőhet jelentősen. A felső légút (larynx) rákbetegségeit az élő állatokkal kapcsolatos foglalkozások növelhetik meg. Az élelmiszeriparban dolgozóknál a hasnyálmirigy- és a vesedaganatok előfordulása lehet magasabb, a pékek és a molnárok a tüdő és felső légúti (larynx) tumor típusokkal veszélyeztetettek. A hererák előfordulása a programozók, egyetemi tanárok, villamosmérnökök és vasúti forgalmi irányítók körében volt emelkedett Finnországban. Az ülő jellegű munka megnövelheti a bél és a hasnyálmirigy daganatok előfordulását. A bútoriparban dolgozóknál a fapor következtében a bél tumorok fordulnak gyakrabban elő. Éttermi felszolgálóknál magas a tüdő tumorok előfordulása a passzív dohányzás miatt. Fodrászoknál és a nyomdaiparban dolgozó nőknél a petefészek rákos megbetegedése gyakoribb. A nyomdaiparban, fémipari munkások között, autószerelőknél, irodai munkát végző ill. áruházi eladó nőknél, ruhatisztítóknál, műanyagipari munkásoknál és festőknél általában a húgyhólyag rák előfordulása is magasabb lehet az átlagosnál. Számos tanulmány igazolja, hogy hivatásos gépkocsivezetőknél a diesel füst következtében a tüdőrák valószínűsége jelentősen magasabb. Norvég ápolónőknél az emlődaganatok és a melanoma kialakulásának valószínűsége nagyobb, míg az alkohol és a dohányzás következtében kialakuló tumor típusok ritkábban fordultak elő az egészséges életmód miatt. Atomerőműben dolgozóknál folyamatos alacsony dózisú sugárzásból eredően a leukémia és az összes szolid ráktípus előfordulása emelkedett egy Kanadában készült felmérés szerint. Építőmunkásoknál főképp a cement és fapor valamint az aszfalt gőz és diesel füst következtében a gyomor, nyelőcső és a felső légutak rákos megbetegedései és a szívbetegségek jelentkezhetnek gyakrabban. A henteseknél – francia felmérés szerint – a szájüregi, nyelőcső és tüdő daganatok valószínűsége magasabb.
Az utóbbi években kezdték el kutatni annak az okát, miért jelentősen jobb a túlélési esélye azoknak a rákbetegeknek, akiknek a diagnózist betegségükről nyáron vagy ősszel állítják fel. Természetesen ez összefüggésben lehet azzal is, hogy ezekben az évszakokban fogyasztják a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt, de egyre több adat igazolja azt is, hogy a napfény ultraibolya sugárzása gátolja számos ráktípus, így az emlő, prosztata, tüdő, bél tumorokat és a Hodgkin és non-Hodgkin lymphomát attól függetlenül, hogy a nap sugárzásának bőrrák keltő hatása is lehet.
A napsütés rákellenes hatását elsősorban arra vezetik vissza, hogy az ultraibolya sugárzás elősegíti a szervezetben nagymennyiségű D vitamin képződését. Érdekes, hogy a gyermekkori intenzív napfény rákellenes hatása még felnőttkorban is megnyilvánul, csökkentheti a prosztatarák kialakulását. A napfény hatása miatt bekövetkezett bőrrákban (fej és nyaki felületen) szenvedőknél a prosztatarák előfordulása is lényegesen alacsonyabb. Ez is azt igazolja, hogy a napfény megvédhet a prosztatarák kialakulásától. A mesterséges vitamin forgalmazók körében nagy visszhangot váltott ki egyik előző összefoglalásunk, ahol bemutattuk számos gyakran fogyasztott mesterséges vitamin egészségkárosító hatását. A D vitamin valószínűleg kivételt képez ebben a tekintetben, azonban a szervezetben lévő D vitamin mennyiség megnövelésének leghatékonyabb módja a napfény. A napfény 20-30 perc alatt 20000 egység D vitamint képezhet a szervezetben. Ekkora mennyiséget mesterséges formában nehéz, vagy éppen veszélyes lehet bejuttatni a szervezetbe. A mérsékelt napozás – leégés nélkül – hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez. A bőrrák által veszélyeztetetteknél a D vitamin természetes formában történő bejuttatása lehet a leghatékonyabb, ugyanis a természetes élelmiszerekben levő D vitamin nagyobb mértékben növeli a szervezet D vitamin szintjét, mint a mesterséges D vitaminok. A tojás és hal tartalmaz nagyobb mennyiségű D vitamint, ill. a gyógygombák között a Bokrosgomba és kivonatai járulhatnak hozzá legnagyobb mértékben a szervezet D vitamin szintjének emeléséhez. A Bokrosgomba jól ismert rákellenes hatásáról, amihez bizonyosan hozzáárul D vitamin képző tulajdonsága is.
A vázolt rizikótényezők egy része nehezen befolyásolható, más részük jobban befolyásolható. A passzív dohányzást központi szabályozással is lehet csökkenteni (pl. általános tilalom nem csak a vendéglőkben, hanem a közterületeken is.) Az egészséges életmódra való nevelést már gyermekkorban el kell kezdeni, mivel később a kapott minták alapján élnek a gyermekek. Nehezen befolyásolható tényezők esetén (pl. munkahelyi ártalmak) a rizikócsökkentés egészséges táplálkozással, testmozgással, immunerősítő gyógygomba kivonatok és más egészségmegőrző funkcionális élelmiszerek fogyasztásával is elérhető. A Patkónyelv kivonat keverék az immunerősítésben és rákmegelőzésben, a Pecsétviaszgomba és Lepkefű kivonat keverék a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében, a Kígyószál kivonatot tartalmazó keverék az agy egészséges működésének megőrzésében, a Cseppkőgomba kivonat keverék a gyomor és a bél egészséges működésének megőrzésében segíthetnek. Kutatjuk a búza csíra legfőbb rákellenes hatóanyagait is (pl.apigenin), és remény van arra, hogy először vezessünk be olyan flavonoidokat tartalmazó funkcionális élelmiszert, amely a búza csíra legfőbb rákellenes hatóanyagaira lesz standardizálva, elősegítve ezzel is a szervezet ellenálló képességének növelését káros környezeti behatásokkal szemben.
