Az emlőrák a nőket súlytó leggyakoribb daganattípus. Ezért fontos azoknak a befolyásolható rizikófaktoroknak a tudatosítása, amelyek csökkentésével hozzájárulhatunk a betegség megelőzéséhez és leküzdéséhez.
Az ezredforduló után a kombinált hormonterápia (ösztrogén-progeszteron) emlődaganat keltő hatását mutatták ki klinikai kísérletben változókor utáni nőknél. Már a kísérlet első évében növekedett a rendellenes mammogramok száma. A tanulmány 5. évében a klinikai kísérletet meg kellett szakítani az agresszív emlődaganatok számának feltűnő növekedése miatt. A hormonterápia következtében ugyan a csontritkulás eredetű csonttörések száma csökkent, de az elemzők véleménye szerint a terápia haszna nem ellensúlyozza annak jelentős emlődaganat serkentő hatását az esetek többségében. Ezen kívül a terápia növelte a stroke, szívinfarktus és tüdőembólia előfordulásának valószínűségét, viszont csökkentette a méhtestrák és a vastagbéldaganatok számát. További meglepő eredménye a vizsgálatnak, hogy az Alzheimer kór és a dementia gyakorisága feltűnően növekedett a hormon adagolás hatására. Később az eredményeket más felmérésekben is megerősítették és megállapították, hogy a kombinált hormonterápia jelentősen megnöveli az emlődaganatok következtében bekövetkező elhalálozások számát különösen akkor, hogyha a terápiát több mint 5 éven keresztül alkalmazzák.
A túlsúly az egyik legjelentősebb befolyásolható tényező, amely lényegesen megnöveli az emlődaganatok kialakulásának a valószínűségét, továbbá jelentősen csökkenti a túlélési esélyeket a már megbetegedett nőknél és elősegíti a közeli és távoli áttétek képződését. A túlsúly egyébként általában megnöveli a végzetes kimenetelű rákmegbetegedések előfordulásának valószínűségét. Különösen az emlő, bél, nyelőcső, máj, hasnyálmirigy, vese, gyomor, prosztata, méhnyak, méh és petefészek daganatok száma növekedhet meg. A túlsúly nem csak a menopausa utáni, hanem a fiatal nőknél is csökkenti a túlélési időt emlődaganatok esetében. Minél nagyobb a túlsúly problémája az emlődaganatban szenvedő betegnek, annál kisebbek a túlélési esélyei, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a daganat újra kialakul. Jelentős problémát jelent, hogy az emlőrákban megbetegedett nők túlnyomó részénél a diagnózis után testsúlygyarapodás tapasztalható, ami csökkentheti túlélési esélyeiket. A testsúlygyarapodás okát a kutatók a testmozgás csökkenésével magyarázzák. Nem meglepő, hogy a diagnózis utáni rendszeres testmozgás (ca. 3-5 óra átlagos sebességű gyaloglás hetente) csökkenti az emlődaganatból fakadó halálozási arányokat. Kimutatták, hogy a szerény mértékű testsúlycsökkenést eredményező zsírszegény táplálkozással is lényegesen javítani lehet az emlődaganatban szenvedők túlélési esélyein. A legújabb felmérések alapján a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás (legalább napi 5 alkalommal fogyasztott zöldség-gyümölcs) és rendszeres testmozgás (napi fél óra séta) együttesen (de nem egymás nélkül!) képes jelentősen javítani (ca.50%-al!) az emlőrákban szenvedők túlélési esélyeit még a túlsúlyban nem szenvedőknél is! A testmozgás hatása erősebb a hormonra reagáló tumor típusokban megbetegedetteknél. Az egészséges életmód hatása eléri, sőt, az előnyöket és mellékhatásokat figyelembe véve valószínűleg túlszárnyalja, pl. olyan széleskörűen alkalmazott gyógyszerek hatását is, mint az ösztrogén modulátorok (tamoxifen), hiszen azok melléhatásai között szerepel a méhtestrák, mélyvénás trombózis és stroke. Ezért a kutatók a nők többségénél nem javasolják a tamoxifen megelőzés céljából történő használatát, csak azoknál, akik kiemelten veszélyeztetettek. A kutatók újabban nem csak az ösztrogén, hanem az inzulin rákkeltő hatását is gyanítják a fentebb leírt jelenségek mögött. A magas inzulin szint - cukorbetegség nélkül is! - jelentősen elősegítheti a távoli áttétképződések kialakulását és csökkentheti az emlődaganatban szenvedők túlélési esélyeit. Egy tudományos felmérés szerint emlődaganatban megbetegedetteknél a testmozgás javítja az inzulin érzékenységet és csökkenti a vér inzulin szintjét.
A fiatal kori aktív dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás is elősegítheti az emlődaganatok kialakulását.
A legújabb felmérések igazolják, hogy a napfény (főleg 10 és 29 éves kor között) jelentősen csökkentheti a későbbi emlődaganatok kialakulását. Előző tanulmányunkban említettük, hogy ezt a jelenséget a napfény D vitamin képző tulajdonságának tulajdonítják a kutatók. A csukamájolaj és a tej fogyasztása is lényegesen csökkentheti az emlődaganatok előfordulását.
Egyes jó minőségű gyógygomba kivonatokról (Bokrosgomba) klinikai kísérletekben megállapították, hogy nem csak a kemo és sugárterápia káros mellékhatásait csökkentik, és az életminőséget javítják nőgyógyászati tumorokban szenvedőknél, hanem jelentős emlőrák ellenes hatást is kifejtenek (68% feletti hatékonysággal tumor regressziót vagy életminőség javulást). Egyes gyógygombák képesek a szervezet D vitamin készleteinek jelentős növelésére is és jelentősen javíthatják az inzulin érzékenységet, elősegítve a gyógyulást és a megelőzés hatékonyságát. A Természetesen javaslataink nem helyettesítik, csak kiegészítik az orvos által előírt terápiákat.
